Wellnessotthon: A test és a lélek harmóniája otthonunkban.

Gyógynövények: Papsajt

Az egyik középkori füvészkönyv szerint Plinius a következőket mondta: "Aki minden nap iszik a papsajt levéből, az arra a napra megóvta magát a betegségektől." Ez jókora bók egy gyógynövénynek. A papsajt, más néven kereklevelű mályva persze nem mindentudó csodaszer. A népi gyógyászat elsősorban a felső légutak megbetegedéseinél, köhögésnél, rekedtségnél, torokfájásnál, valamint gyomor- és bélhurutok esetén használja. A papsajt levelei ugyanis 8 %, a virágja kb. 10 % növényi nyálkát tartalmaz, amely ingercsökkentő védőfilmként vonja be a gyulladt nyálkahártyákat. A növény csekély cseranyagtartalma erősíti ezt a hatást.

Gyerekek szeretik enni az úton útszélen megjelenő lila virágú növényt, melynek termésének ugyan íze nincs, de mégis mivel valóban sajt alakú termése, így a gyermekek játékos ételnek vélik.

A gyógyászati célra használt kereklevelű mályva, a papsajt latin neve Malva neglecta W. Hasonló gyógyhatású ez erdei mályva (Malva silvestris L.), amely erdei, mezei utak szélén, elhagyatott telkeken, törmelékes talajokon él. Vékony, orsós gyökérrel kapaszkodik a talajba. A gyökérből több, a talajon elterülő, csak a vége felé emelkedő szár fejlődik. Levelei hosszúnyelűek, szórt állásúak, kerek vagy vesealakúak, hegyesen csipkés szélűek. A virágok a levelek hónaljában csomókban állnak, csészéjük kettős, 5 szirmuk van, azok kb. 2 cm hosszúak, csúcsukon kicsípettek, szárítás alatt megkékülnek. A virágzás június, július, augusztus hónapra esik. A virágokat csészéstül, de kocsány nélkül szedjük, ám szedhetjük a leveleket vagy az egész növényt is.