Wellnessotthon: A test és a lélek harmóniája otthonunkban.

Gyógynövények: Koriander

A botanikusok Coriandrum sativum L.-nek nevezik ezt az ernyősvirágúak családjába (Apiacea = Umbelliferae) tartozó gyógyszer- és fűszernövényt. A koriandert koldusborsnak, poloskafűnek vagy büdöskapornak is nevezik, mert az éretlenül leszedett termés még a szárítás után is kellemetlen szagú. Gyógyszerként az érett koriandertermést használják. Illóolajat tartalmaz, ami hatásos felfúvódás és telítettségérzés, valamint a gyomor- és béltraktusban jelentkező görcsös jellegű fájdalmak ellen. A koriander elsősorban a "Roemheld-szindróma" (gázfelgyülemlés a felhasban) kezelésére alkalmas.

A tudományos álláspont szerint is a koriander alkalmas a felhaspanaszok, mint telítettségérzés, felfúvódás és enyhe görcsös jellegű gyomor- és bélpanaszok kiegészítő kezelésére.

Fűszerként a koriandert már 3000 éve használják: egyiptomi sírokban találtak olyan koriandermagokat, amelyeket kb. Krisztus előtt 1000 évvel szedtek le. A koriander hazájának számít a Földközi-tenger keleti partvidéke és a Közel-Kelet. Onnan jutott el az Alpokon keresztül a kolostorkertekbe, később a paraszttelkekre is. A növény mintegy 50 cm magasra nő; kopasz, hengeres szára a felső részén elágazik. Az alsó levelek hosszú nyelűek, nagyrészt osztatlanok vagy egyszerűen szárnyaltak. Mennél magasabban vannak a növényen, annál inkább hasogatottak a levéllemezek, és annál rövidebb a levélnyél. A kis fehér vagy enyhén vöröses virágok 3-5 sugaras kettős ernyőt alkotnak. A gömb alakú termések sohasem nyílnak szét, ami különben az ernyősvirágúaknál, az elváló termésűeknél megszokott.