Gyógynövények

Gyógynövény: Édeskömény

Majdnem biztos, hogy az édeskömény már 4000 évvel ezelőtt is hasznos volt a gyógynövények között. Az Eberspapirusz, egy i. e. 1500-ból származó orvosi írásgyűjtemény is említi, mégpedig mint a felfúvódás elleni kiváló szert. A későbbi szerzők, mint pl. az id. Plinius (23-79) is emésztést javító szernek ajánlják az édeskömény termését. A középkorban viszont mint köhögés- és letapadt nyálka elleni és hurutoldó szert dicsérik a gyógynövények között. Ma a fentiek mellett az édeskömény gyógynövényt gyomor- és bélpanaszok esetén is használják.

Az édeskömény gyógynövény hazája a Földközi-tenger medencéje. Mivel mindig nagy igény volt rá, már régóta nagy kiterjedésű kultúrákban termesztik, Európa melegebb vidékein, valamint Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában. Az édeskömény egy- vagy többéves gyógynövény, amely húsos gyökérrel kapaszkodik a földbe és 1-2 m magasra nő. Hengeres szára enyhén bordázott, felül gazdagon szerteágazó. Levelei többszörösen szárnyaltak, alapjukon nagy hüvelyűek. Virágzati ernyője rendszerint 15 virágból álló, ernyőcskékből összetett, a szirmok sárgák. Termése ikerkaszat, hosszúkás, hengeres, végei felé keskenyedő, a termés gyakran két résztermésre esik szét. A kömény júliustól szeptemberig virágzik. Feltűnő, hogy a termés ugyanazon a növényen vagy a többi növényen is különböző időben érik be, és ez a begyűjtést meglehetősen időigényessé teszi. A munkások először az ültetvényt bejárva kivágják az érett ernyőket. Ezt kifésülésnek hívják. Mivel ezt igen körültekintően kell elvégezni, a fésült édeskömény igen jó minőségű. Aztán az egész növényt kinyüvik a földből és kicsépelik.

Teakészítésnél tanácsos az édesköménymagokat egy mozsárban széttörni, hogy az illóolaj jobban kioldódjon. Az édeskömény gyógynövény latin neve Foeniculum vulgare Mill. és az ernyősvirágzatúak családjába (Apiaceae) tartozik. A köményültetvényeken a különböző alfajait termesztik.

Egyes gyógynövények változatainak húsos gyökerét és vastag szárát használják saláták és főzelékek készítésére. Különösen finom saláta készíthető a friss levélhajtásokból. Kapor és édeskömény-hajtáscsúcsok keverékével remekül fűszerezhetjük a fejes vagy az uborkasalátát is. Jól használható levesek és főzelékek ízesítésére, kenyérbe sütve pedig emésztést serkentő hatású.